gyakran ismételt kérdések
jogszabályok
A Kormány a 3. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya
a) az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint
b) az 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
szerinti anyagokra és az azokkal Magyarország területén folytatott tevékenységekre, termékekre, berendezésekre és létesítményekre terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. alkalmazások: a fluortartalmú üvegházhatású gázokat, vagy ózonréteget lebontó anyagokat vagy fluortartalmú üvegházhatású gázokat és ózonréteget lebontó anyagokat együttesen tartalmazó vagy azzal működtetett termékek, berendezések és létesítmények gyűjtőneve;
2. berendezés: egy vagy több hűtőkört, továbbá annak elemeit tartalmazó rendszer vagy készülék;
3. címkézés: az 1494/2007/EK bizottsági rendelet szerinti, a forgalomba bocsátáshoz szükséges adatok feltüntetése;
4. felmentvény: a honvédségi alkalmazások vonatkozásában kiállított olyan okirat a képesített vállalkozás számára, amely a honvédségi alkalmazásokat érintő, klímagázokkal kapcsolatos tevékenységekhez, az 5. § (1) bekezdésben meghatározott adatbázisba való, az adott alkalmazáshoz kapcsolódó regisztrációs, jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettség alóli felmentést tartalmazza;
5. fluorozott szénhidrogének: az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott anyagok és keverékek;
6. F-ÜHG: az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1-5. pontjában meghatározott és egyéb fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó anyagok és keverékek;
7. forgalomba hozatal: az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti forgalomba hozatal;
8. forgalombahozatali kvóta: az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklet 1. szakaszában felsorolt anyagok forgalomba hozatala esetére a gyártók és importőrök számára az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikk (5) bekezdése szerint kiszámított és kiosztott egységmennyiség;
9. F-ÜHG közeg: tartályokban tárolt vagy szállított, valamint a HR és az MR szektorokban a hűtőkörökben használt F-ÜHG;
10. F-ÜHG közeg fajtája: az F-ÜHG közeg életciklusa során meghatározásra kerülő új, visszanyert, újrahasznosított, regenerált vagy ártalmatlanított állapotának megnevezése;
11. F-ÜHG töltet széndioxid egyenértéke: az üvegházhatású gázok mennyisége, az üvegházhatású gázok metrikus tonnában megadott tömegének és az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és II. mellékletében meghatározott globális felmelegedési potenciáljának szorzataként kifejezve;
12. hermetikusan zárt berendezés: olyan klímagázt tartalmazó vagy azzal üzemelő berendezés, készülék, melynek szereléstechnológiája megfelel az 517/2014/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 11. pontjában leírtaknak;
13. honvédségi alkalmazások: a Magyar Honvédség, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen irányítása, fenntartói irányítása, valamint felügyelete alá tartozó szervezetek elhelyezését szolgáló klímagázt tartalmazó vagy azzal működtetett létesítmények, eszközök és berendezések;
14. HR szektor: az üzemszerűen helyhez kötött klímagázt tartalmazó vagy azzal működtetett rendszerek és alkalmazások, így különösen a helyhez kötött hűtőberendezések, helyhez kötött légkondicionáló berendezések, helyhez kötött hőszivattyúk, helyhez kötött tűzvédelmi berendezések, helyhez kötött elektromos kapcsolóberendezések, F-ÜHG-ból vagy ORLA-ból előállított oldószereket tartalmazó helyhez kötött berendezések;
15. hűtőkör: klímagáz közeg töltetet tartalmazó zárt rendszer alkotóelemeinek összessége, amelynek minden részében a klímagáz közeg hőszállítás céljából keringtethető;
16. képesített személy: a telepítési, szerelési, beüzemelési, karbantartási, szervizelési, javítási, használaton kívül helyezési, szivárgásellenőrzési és visszanyerési tevékenység végzésére a képesítésre vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint feljogosított természetes személy;
17. képesített vállalkozás: klímagázt tartalmazó vagy azzal működtetett alkalmazások telepítési, szerelési, beüzemelési, karbantartási, szervizelési, javítási, használaton kívül helyezési, szivárgásellenőrzési és visszanyerési tevékenység végzésére a képesítésre vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint feljogosított és képesített természetes személy alkalmazottal rendelkező vállalkozás;
18. klímagáz: a rendelet alkalmazásában az F-ÜHG és ORLA gyűjtőneve;
19. klímagáz közeg töltet: az egy hűtőkörben tározott, a megfelelő működési paraméterek fenntartásához szükséges tényleges klímagáz közeg mennyiség kg-ban;
20. klímagáz közeg típusa: az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és II. melléklete szerinti rövidített anyagkód szerinti F-ÜHG közeg, valamint az 1005/2009/EK parlamenti és tanácsi rendelet I. és II. melléklete szerinti rövidített anyagkód szerinti ORLA;
21. létesítmény: minden olyan helyhez kötött műszaki egység, amelyben az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és II. mellékletében, valamint az 1005/2009/EK parlamenti és tanácsi rendelet I. és II. melléklete szerinti felsorolt anyagokat tartalmazó berendezéseket használnak, ezen anyagokkal összefüggő tevékenységet folytatnak, valamint bármely olyan tevékenységet végeznek, amelynek során ezen anyagok termékként történő előállása vagy előállítása valósul meg;
22. MR szektor: az üzemszerűen helyet változtató, vagy üzemszerűen helyváltoztatásra képes klímagázt tartalmazó vagy azzal működtetett mobil rendszerek és alkalmazások, így különösen hűtőkamionok és hűtő-pótkocsik hűtőegységei;
23. ORLA: az 1005/2009/EK parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 4. és 10. pontjában meghatározott anyagok;
24. regisztrált vállalkozás: a képesített vállalkozások körébe nem tartozó gazdálkodó szervezet, amely klímagázt tartalmazó berendezésekkel vagy ilyen anyagokkal kapcsolatos tevékenységben érintett és nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tett;
25. tanúsítvány: a nem hermetikusan zárt, hűtőköri szerelést igénylő, F-ÜHG-val töltött, a HR szektorba tartozó termék vagy berendezés, valamint az MR szektorba tartozó hűtőegység kereskedelmi célú értékesítéskor a végfelhasználó által felmutatott olyan okirat, amelyet azon képesített vállalkozás állított ki cégjegyzésszerűen, amely igazolja, hogy az adott alkalmazást a kiállító képesített vállalkozás fogja az értékesítést követően telepíteni;
26. tartály: az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott termék;
27. telepítés: az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 20. pontja szerinti telepítés;
28. tényleges tulajdonos: az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, amely klímagázt vagy azzal működtetett alkalmazások felett kizárólagos rendelkezési joggal bír;
29. üzemeltető: az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 8. pontjában meghatározott azon jogi és természetes személyek, akik klímagázt tartalmazó vagy azzal működtetett alkalmazások technológiai működése felett – ideértve az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 9. pontja szerinti tevékenységeket, illetve a leállítást, átépítést, valamint ezek pénzügyi vonatkozásait – tényleges ellenőrzés gyakorolására jogosultak és kötelesek;
30. vállalkozás: az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti vállalkozás, ideértve minden, a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396. §-ban meghatározott gazdálkodó szervezetet.
(2) Minden egyéb használt fogalom meghatározására
a) az F-ÜHG esetében az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkében és a rendelet végrehajtására kiadott más uniós jogi normákban,
b) az ORLA esetében az 1005/2009/EK parlamenti és tanácsi rendelet cikkében
meghatározottak az irányadóak.
3. Hatóságok
3. § (1) A Kormány a klímagázokra vonatkozó rendelkezések végrehajtásával kapcsolatban, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) 10/A-10/I. §-a szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként országos illetékességgel és hatáskörrel
a) első fokon – a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével – Nemzeti Klímavédelmi Hatóságként az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium – e rendeletben foglalt hatósági ügyek tekintetében nem utasítható – szervezeti egységét (a továbbiakban: Hatóság),
b) másodfokon az energiapolitikáért felelős minisztert
jelöli ki.
(2) Az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség, illetve a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) jár el
a) a klímagázt tartalmazó tűzoltó-technikai termékek, valamint a klímagázt tartalmazó beépített tűzvédelmi rendszerek és tűzoltó készülékek telepítését, javítását, karbantartását stb. végző vállalkozások megfelelő képesítésének helyszíni ellenőrzésében,
b) a klímagázt tartalmazó beépített tűzvédelmi rendszerek és tűzoltó készülékek kötelező regisztrációjának és szivárgásvizsgálatának megtörténtének ellenőrzése esetében,
c) a klímagázt tartalmazó tűzoltó-technikai termékek, valamint a klímagázt tartalmazó beépített tűzvédelmi rendszerek és tűzoltó készülékek címkézésére, forgalomba hozatalára vonatkozó,
az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az 1005/2009/EK parlamenti és tanácsi rendeletben és az e rendeletben rögzített kötelezettségek ellenőrzésével és felügyeletével kapcsolatban.
(3) A honvédségi alkalmazások tekintetében az (1) és (2) bekezdésben foglalt feladatokkal kapcsolatos hatósági jogkörben, országos illetékességgel első fokon a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal (a továbbiakban: HM HH) vezetőjét, másodfokon a honvédelemért felelős minisztert jelöli ki.
(4) Az illetékes közlekedési hatóság jár el az MR szektorban a gépjármű-szervizek megfelelő képesítésének helyszíni ellenőrzésében és a hűtőkamionok- és pótkocsik műszaki vizsgáztatása alkalmával ellenőrizni kell a kötelező szivárgásvizsgálat és regisztráció megtörténtét. Hiányosság, jogszabálysértés észlelése esetén haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. Intézkedéseiről értesíti a Hatóságot is.
4. A Hatóság feladatai
4. § (1) A klímagázokkal kapcsolatos valamennyi tevékenység, így különösen a HR és MR szektor és szerves Rankine-ciklus alkalmazások hatósági ellenőrzését és felügyeletét, valamint az ezzel kapcsolatos – 17. alcím és 1. melléklet szerinti – bírság kiszabását a 3. § (1) bekezdés szerinti Hatóság látja el, kivéve a 3. § (2)-(4) bekezdésben rögzített, a speciális alkalmazásokra vonatkozó hatósági jogköröket.
(2) A Hatóság feladatai az F-ÜHG alkalmazások tekintetében:
a) az F-ÜHG-t tartalmazó vagy azzal működtetett, meglévő és újonnan telepített alkalmazások, rendszerek, készülékek, körök azonosító kódrendszerének létrehozása, kezelése, ezek adatait és a nyilvántartásba vételt igazoló magyar nyelvű címke elektronikus kiadása;
b) az F-ÜHG-t tartalmazó vagy azzal működtetett termékekre és berendezésekre vonatkozó, Magyarország területére történő behozatal esetén a címkézési és forgalomba hozatali követelmények ellenőrzése – ideértve az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk szerinti követelmények ellenőrzését is – a 3. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével;
c) az F-ÜHG-k forgalomba hozatalára vonatkozó, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (3) bekezdése szerinti mentességi kérelmek befogadása, a tagállami kérelem benyújtása a Bizottság felé, valamint az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtása;
d) az F-ÜHG-t tartalmazó vagy azzal működtetett, meglévő és újonnan telepített alkalmazások, rendszerek, készülékek nyilvántartására, címkézésére, kötelező szivárgásvizsgálatának elvégzésére és igazolására, hűtőköri beavatkozásokra vonatkozó adatbázis és monitoring-rendszer létrehozása és kezelése;
e) az F-ÜHG-ra vonatkozó típusonként, fajtánként és a felhasználás jellege szerinti nyilvántartást biztosító adatbázis és monitoring-rendszer létrehozása és kezelése;
f) az F-ÜHG-t tartalmazó és ezzel előtöltött berendezések hazai kül- és belkereskedelmében, forgalomba helyezésében, ártalmatlanításában közreműködő csak regisztrációra kötelezett vállalkozások és az ilyen termék fogalomba hozatalának nyilvántartását biztosító adatbázis és monitoring-rendszer létrehozása és kezelése;
g) az Éhvt. 7. §-ában meghatározott jelentéstételi kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódóan az Európai Bizottságnak megküldendő jelentés előkészítése a miniszter számára.
(3) A Hatóság feladatai az ORLA alkalmazások tekintetében:
a) az ORLA-t tartalmazó vagy azzal működtetett, meglévő alkalmazások, rendszerek, készülékek, körök azonosító kódrendszerének létrehozása, kezelése, ezek adatait és a nyilvántartásba vételt igazoló magyar nyelvű címke elektronikus kiadása;
b) az ORLA-t tartalmazó vagy azzal működtetett termékekre és berendezésekre vonatkozó, Magyarország területére történő behozatal esetén a címkézési és forgalomba hozatali követelmények ellenőrzése – a 3. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével;
c) az ORLA-t tartalmazó vagy azzal működtetett, meglévő alkalmazások, rendszerek, készülékek nyilvántartására, címkézésére, kötelező szivárgásvizsgálatának elvégzésére és igazolására, hűtőköri beavatkozásokra vonatkozó adatbázis és monitoring-rendszer létrehozása és kezelése;
d) az ORLA-ra vonatkozó típusonként, fajtánként és a felhasználás jellege szerinti nyilvántartást biztosító adatbázis és monitoring-rendszer létrehozása és kezelése;
e) az ORLA-t tartalmazó berendezések ártalmatlanításában közreműködő csak regisztrációra kötelezett vállalkozások nyilvántartását biztosító adatbázis és monitoring-rendszer létrehozása és kezelése.
(4) A Hatóság feladatai a klímagázt tartalmazó vagy azzal működtetett alkalmazások tekintetében:
a) az illetékes hatóságok ellenőrzési tevékenységének segítése, a képesítések helyzetére, valamint a klímagázokat tartalmazó vagy azzal működtetett alkalmazások felhasználására vonatkozó adatokhoz való, e rendeletben meghatározott célú hozzáférés biztosítása és felhasználása;
b) a 26-27. § szerinti képesített személyekre és képesített vállalkozásokra vonatkozó képzési, képesítési rendszerek, valamint a kapcsolódó adatbázis és monitoring-rendszer létrehozása, működtetése és kezelése, képesítési és képzési igazolások kiadása;
c) a szakmai és társadalmi konszenzus és irányelvek meghatározásában közreműködő Szakértői Testület és a szerzett tudást értékelő Kompetencia Bizottságok felállítása, működtetése civil szervezetek bevonásával;
d) a tevékenységek végzésével kapcsolatos biztonsági, műszaki szabályzatok, tájékoztatások, útmutatások elkészítése és figyelemmel kísérése;
e) az Éhvt. 10/G. §-a szerinti adatszolgáltatással és kezeléssel kapcsolatos eljárások, a nyilvántartás vezetése;
f) a klímagázokkal végzett tevékenységek kapcsán felmerült hatósági feladat e rendelet, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásainak érvényesítése.
5. A vállalkozások regisztrációs és a Hatóság nyilvántartási kötelezettsége
5. § (1) A Hatóság a klímagázok, a HR és MR szektor és szerves Rankine-ciklus alkalmazások, valamint a klímagázokat tartalmazó vagy azzal működtetett alkalmazások felhasználására, használatára vonatkozóan, a klímagázok forgalomba helyezésének, felhasználásának és ártalmatlanításnak monitoringja, valamint ezek potenciális környezetbe jutásának megelőzése érdekében egységes, Klímagáz adatbázist (a továbbiakban: adatbázis) hoz létre és üzemeltet.
(1a)1 Az (1) bekezdés szerinti adatbázis informatikai rendszere üzemeltetésével kapcsolatos, az e rendeletben foglalt hatósági feladatok elvégzéséhez szükséges adatbázis berendezés-, hűtőkör- és adatnyilvántartó, számlázási, valamint személy- és cégképesítő IT rendszerének informatikai támogatását, e rendszer üzemeltetési, rendelkezésre állási és adatfeldolgozással kapcsolatos feladatainak ellátását a Hatóság a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletben kijelölt központi szolgáltató igénybevételével látja el.
(2) Az adatbázisba regisztrációra köteles
a) minden olyan vállalkozás, amely klímagázt vagy klímagázt tartalmazó vagy azzal működtetett berendezéseket az ország területén gyárt, oda behoz vagy onnan kivisz, címkéz, valamint forgalomba helyez;
b) minden olyan vállalkozás, amely klímagázt vásárol, elad, felhasznál, új címkével lát el, szivárgásvizsgálatot és visszanyerést végez, regenerál, ártalmatlanít, valamint regenerálásra vagy ártalmatlanításra lead;
c) minden olyan vállalkozás, amely klímagázzal előtöltött vagy azzal működtetett alkalmazás telepítését, beüzemelését, címkézését, karbantartását, szervizelését, szivárgásvizsgálatát, javítását, valamint használaton kívül helyezését végzi;
d) minden olyan üzemeltető, tulajdonos, amely szivárgásvizsgálatra kötelezett klímagázt vagy újonnan telepített F-ÜHG-t tartalmazó – honvédségi alkalmazásnak nem minősülő – alkalmazásokat üzemeltet, tulajdonol, tárol.
(3) A regisztrációt a (2) bekezdésben hivatkozott tevékenység megkezdéséhez szükséges engedély vagy bejelentési kötelezettséggel végezhető tevékenység esetében a bejelentés megtörténtét követő 8 munkanapon belül kell kezdeményezni a Hatóság honlapján keresztül elérhető adatbázisba az ott meghatározottak szerint.
(4) A Hatóság az adatbázisba bejelentett adatokat az Éhvt. 10/G. §-ában, az e rendeletben, és az Éhvt. végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint tartja nyilván és kezeli.
(5) Az adatbázisba való regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségek megszegése esetén a 23-24. §-ban meghatározottak alkalmazandóak.
(6) Az Európai Bizottság megkeresése esetén a Hatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a Bizottság rendelkezésére bocsátja.
(7) A honvédségi alkalmazásokról a HM HH nyilvántartást vezet, a nyilvántartásban szereplő adatokról megkeresésre, összesített formában adatot szolgáltat, kivéve az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1005/2009/EK parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kötelező adatszolgáltatásokat és jelentéseket.
6. A Hatóság által kezelt adatok rendelkezésre állása
6. § (1) Az adatbázisban nyilvántartott adatok
a) a Központi Statisztikai Hivatal részére egyedi adat szinten, statisztikai célra,
b) az Éhvt. és a végrehajtására kiadott, az üvegházhatású gázok kibocsátásával, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti jelentés tartalmáról és elkészítésének módjáról, az adatszolgáltatás rendjéről, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén fizetendő bírságról szóló 278/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet szerinti Nemzeti Kibocsátási Leltár készítéséhez, valamint
c) az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer részére
átadhatóak.
(2)2
(3) A Hatóság vezetői a vállalkozások személyes, valamint üzleti titkot képező adatai védelméért való felelősségük körében kötelesek olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi és adatbiztonsági követelmények teljesülését. Az ügyfél vagy képviselője a rá vonatkozó nyilvántartásba betekinthet, az iratokról másolatot, valamint a nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet.
7. F-ÜHG-k, ilyen gázokat tartalmazó, valamint ilyen gázokkal működtetett termékek és berendezések magyarországi forgalomba hozataláról és címkézéséről
7. § (1) Az Európai Unió területén első alkalommal Magyarország területére importált vagy ott forgalomba hozott, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (1) és (2) bekezdésében rögzített F-ÜHG-t tartalmazó, illetve ilyen gázokkal működő termékeket és berendezéseket az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott adattartalommal rendelkező címkével szükséges ellátni.
(2) A termékek és berendezések megfelelő címkével való ellátásáért, az ennek megfelelő használati útmutató elkészítéséért a gyártó, valamint az importőr felel.
(3) Az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (1) bekezdésében és a (2) bekezdésben meghatározott, F-ÜHG-t tartalmazó, illetve ilyen gázokkal működő termékeket és berendezéseket a 12. cikk (3)-(4) bekezdése szerinti adattartalmú címkével a termékregisztrációt követően a gyártó vagy importőr a forgalomba helyezés előtt köteles a terméken elhelyezni.
(4) A képesített vállalkozás látja el jól látható helyen a hatósági címkével
a) a forgalomba helyezett, újonnan telepített termékeket és berendezéseket telepítéskor, de legkésőbb a beüzemeléskor,
b) a már korábban telepített, működő termékeket és berendezéseket az első szervizelés, az első karbantartás vagy az első kötelező szivárgásvizsgálat alkalmával, de legkésőbb 2015. július 31. napjáig.
(5) A hatósági címkézés feltétele, hogy az első alkalommal forgalomba hozott F-ÜHG-t tartalmazó, illetve ilyen gázokkal működő termékek és berendezések az első forgalomba helyezéskor a gyártó vagy az importőr által, már működő termékek és berendezések esetében az üzemeltető által kerüljenek regisztrálásra, és hűtőköreik műszaki adatainak rögzítése a képesített vállalkozás által történjen meg az adatbázisban.
(6) F-ÜHG visszanyerése, lefejtése, valamint regenerálása során F-ÜHG közeg palack használata során a tartály változó tartalmának megjelölésére a Hatóság által kiadott címkét köteles használni az ezen tevékenységeket végző képesített vállalkozás.
(7) A címke formai és tartalmi követelményeit az 1494/2007/EK bizottsági rendelet határozza meg.
8. § (1) Magyarország területén az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletében meghatározott termékeket és berendezéseket a rendelet 11. cikk (1)-(3) bekezdésében meghatározottak szerint lehet forgalomba bocsátani.
(2) Az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (3) bekezdés szerinti forgalomba hozatali mentességi kérelmeket a Hatóság számára kell benyújtani. A Hatóságnak benyújtott kérelmeket a Hatóság tagállami kérelemként a benyújtás hónapját követő 10. napig továbbítja a Bizottság felé.
9. § (1) Magyarország területén F-ÜHG-t csak képesített vállalkozások vásárolhatnak vagy értékesíthetnek a HR és MR szektorba tartozó termékek és berendezések telepítése, üzembe helyezése, szervizelése, karbantartása, javítása céljából.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az e rendelet hatálya alá eső anyagokat kizárólag az a regisztrált vállalkozás jogosult saját felhasználási céllal vásárolni, amelyet a Hatóság erre feljogosított.
(3) Helyszíni hűtőköri szerelést igénylő termékek és berendezések esetében a készülék forgalomba hozója köteles írásban tájékoztatást adni a berendezés-specifikusan képesített, a 22. § szerinti tanúsítvány adására, így telepítésre jogosult képesített vállalkozások partneri hálózatáról.
10. § Az F-ÜHG-k forgalomba hozatalára vonatkozó, a 7-9. §-ban és az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt kötelezettségek megszegése esetén a 23-25. §-ban meghatározottak alkalmazandóak.
8. Az F-ÜHG-nak az Európai Unión kívüli harmadik országgal és az Európai Unió tagállamával folytatott kereskedelméről
11. § (1) Képesített vállalkozás Magyarország területén az Európai Unión kívüli harmadik országgal és az Európai Unió tagállamával kereskedelmi import és export tevékenységet az alábbi területeken folytathat:
a) a HR és az MR szektorban F-ÜHG közeg célú kereskedelme, felhasználása,
b) F-ÜHG tűzvédelmi célú felhasználása,
c) kén-hexafluorid bármilyen formában történő felhasználása,
d) F-ÜHG oldószerként, habosító-anyagként, hajtógázként vagy egyéb célra történő felhasználása,
e) F-ÜHG minden egyéb célból történő kereskedelme.
(2) A képesített vállalkozások kötelesek az export és import tevékenységük végzése keretében érintett valamennyi az (1) bekezdésben hivatkozott anyagról jelentést tenni a Hatóság felé az export és import tevékenységet követő 8 munkanapon belül az adatbázisban való adatszolgáltatás útján rögzítve az F-ÜHG típusát, tömegét, és, fajtáját, beszerzési forrását.
(3) Az e §-ban és az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt kötelezettségek megszegése esetén a 23-25. §-ban meghatározottak alkalmazandóak.
9. Fluorozott szénhidrogének uniós kvótarendszere
12. § (1) Magyarország területén csak az Európai Unió területén letelepedett azon gyártók és importőrök jogosultak fluorozott szénhidrogéneket tartalmazó berendezéseket és termékeket forgalomba hozni, amelyek a tárgyévre vonatkozóan a forgalomba hozható fluorozott szénhidrogének mennyiségére tekintettel regisztrálták magukat a Bizottság által működtetett elektronikus forgalomba hozatali kvóta-nyilvántartásban és
a) az Európai Bizottság által kiszámított referenciaérték meghatározását követően a Bizottság által kiosztott forgalomba hozatali kvótában részesültek vagy
b) ha az a) pont szerinti referenciaérték kiszámítás nem történt meg, úgy forgalombahozatali szándékukat a Bizottság felé az erre vonatkozó rendelkezések szerint bejelentették és a bejelentés alapján a Bizottságtól forgalomba hozatali kvótakiosztásban részesültek.
(2) A forgalomba hozatali kvótakiosztás alól mentesség kérelmezhető legfeljebb négy évre a gyártó vagy importőr írásbeli kérelme alapján a Hatóság felé benyújtott kérelem alapján az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén. A Hatóság a kérelmeket tagállami kérelemként a kérelem benyújtását követő hónap 10. napig továbbítja a Bizottság felé.
(3) A Bizottság által meghatározott módon az elektronikus forgalomba hozatali kvóta-nyilvántartáshoz való hozzáféréssel rendelkező Hatóság az Éhvt. végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint, az F-ÜHG-t tartalmazó vagy azzal működtetett termékeket és berendezéseket is érintő forgalomba hozatalt, a kereskedelmet és a szolgáltatásnyújtást ellenőrző hatóságok részére rendelkezésre állást biztosít az elektronikus forgalomba hozatali kvóta-nyilvántartásba való betekintésre.
(4) A gyártók és importőrök az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (1) és (4) bekezdésében foglaltak és annak VII. mellékletében rögzítettek szerint jelentéstételi kötelezettséggel tartoznak közvetlenül a Bizottság felé az annak I. és II. számú mellékletében meghatározott anyagokra vonatkozóan. A jelentést akkreditált auditornak kell ellenőrizni, és azt a gyártó és importőr köteles a Hatóság adatbázisába is feltölteni.
10. Fluorozott szénhidrogénekkel előtöltött berendezések forgalomba hozatala Magyarország területén
13. § (1) 2017. január 1. napjától Magyarország területén fluorozott szénhidrogénekkel előtöltött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezéseket forgalomba hozni az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehet:
a) a forgalmazó által forgalomba hozott fluorozott szénhidrogén mennyiség az Európai Bizottság által meghatározott kvótarendszerben a tárgyévre vonatkozóan beszámításra került,
b) a forgalmazó az Európai Bizottság által működtetett elektronikus kvóta-nyilvántartásban regisztrálta magát,
c) a forgalmazó az a) és a b) pontra vonatkozóan a gyártó vagy importőr által kiállított megfelelőségi nyilatkozattal és teljes körű megfelelési dokumentációval rendelkezik,
d) a forgalmazó regisztrált az adatbázisban, jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségének a jelen rendeletben és az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak eleget tesz.
(2) A gyártó és az importőr a megfelelőségi nyilatkozatot és a teljes körű megfelelési dokumentációt öt évig köteles megőrizni, és azt ellenőrzés során a Hatóság rendelkezésére bocsátani.
14. § (1) 2018. január 1. napjától Magyarország területén fluorozott szénhidrogénekkel előtöltött termékek és berendezések csak az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén bocsáthatóak forgalomba:
a) a forgalmazó által forgalomba kerülő fluorozott szénhidrogén mennyiség az Európai Bizottság által meghatározott kvótarendszerben a tárgyévre vonatkozóan beszámításra került,
b) a forgalmazó az Európai Bizottság által működtetett elektronikus kvóta-nyilvántartásban regisztrálta magát,
c) a forgalmazó az a) és a b) pontra vonatkozóan a gyártó vagy importőr által kiállított megfelelőségi nyilatkozattal és teljes körű megfelelési dokumentációval rendelkezik,
d) az importőr által kiállított megfelelési dokumentációt és megfelelőségi nyilatkozatot akkreditált hitelesítő szervezet ellenőrizte a tárgyév március 31. napjáig,
e) a forgalmazó regisztrált az adatbázisban, jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségének a jelen rendeletben és az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak eleget tesz.
(2) A gyártó és az importőr a megfelelőségi nyilatkozatot és a teljes körű megfelelési dokumentációt öt évig köteles megőrizni, és azt ellenőrzés során a Hatóság rendelkezésére bocsátani.
15. § (1) A gyártó és importőr által kiállított megfelelőségi nyilatkozatot a 13-14. §-ban, valamint a Bizottság végrehajtási aktusaiban meghatározottak szerint kell kiállítani. A megfelelőségi nyilatkozat teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül.
(2) A 13-14. §-ban, az e §-ban, valamint az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt kötelezettségek megszegése esetén a 23-25. §-ban meghatározottak alkalmazandóak.
11. F-ÜHG-t tartalmazó elemek, berendezések és rendszerek tervezése és kezelése, szivárgásvizsgálata
16. § (1) Az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés hatálya alá tartozó HR és MR szektorban alkalmazott rendszerek berendezés elemeinek és hűtőköri hálózatának tervezését, hálózati elemeik és kiegészítő berendezéseik tervezését és kiválasztását kizárólag erre képesített, vagy a HR szektorban az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben meghatározott tervezési jogosultsággal rendelkező személy végezheti.
(2) Az F-ÜHG közegek klímavédelmi szempontból biztonságos felhasználása és kezelése érdekében a 2. melléklet szerint kell eljárni.
(3) Az F-ÜHG-t tartalmazó tűzoltó-technikai termékek, valamint az F-ÜHG-t tartalmazó beépített tűzvédelmi rendszerek és tűzoltó készülékek töltetét érintő javítás, a töltet kezelése csak a 3. mellékletben meghatározott zárt technológiával végezhető.
17. § (1) Az F-ÜHG-t tartalmazó berendezések általános szivárgásellenőrzési követelményeit, annak gyakoriságát az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke, az 1497/2007/EK bizottsági rendelet, valamint az 1516/2007/EK bizottsági rendelet szabályozza.
(2) A HR és MR szektor berendezéseinek és szerves Rankine-ciklusok üzemeltetői az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében meghatározottak szerint kötelesek gondoskodni szivárgásészlelő rendszer telepítéséről, üzemeltetéséről, annak felügyeletéről és ellenőrzéséről. A telepítésről és az ellenőrzésekről készült jelentéseket a Hatóság adatbázisába is fel kell tölteni a telepítést és az ellenőrzést követő 8 munkanapon belül. A jelentésnek az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében foglalt adatokon túlmenően tartalmazni kell a HR szektorba tartozó szivárgásészlelők esetében a telepítési helyét, rendszerét és az ellenőrzés tényét és eredményét.
(3) F-ÜHG-t tartalmazó HR és MR szektor berendezéseinek szivárgásvizsgálatát kizárólag a 4. melléklet szerinti kategóriának megfelelően képesített természetes személy végezheti képesített vállalkozás alkalmazottjaként.
(4) Szivárgásészlelés esetén az üzemeltető haladéktalanul köteles intézkedni a szivárgás megszüntetéséről, felszámolásáról, az érintett berendezés javításáról és annak egy hónapon belüli ellenőrzéséről.
(5) A szivárgásészlelés tényét az üzemeltető köteles a szivárgás észlelését követő 24 órán belül a Hatóságnak bejelenteni.
(6) A 16. §-ban és e §-ban szabályozott feladatok során a vonatkozó uniós jogi rendelkezések mellett a 3. mellékletben foglaltakat is alkalmazni kell.
(7) A 16. §-ban és e §-ban, valamint az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt kötelezettségek megszegése esetén a 23-25. §-ban meghatározottak alkalmazandóak.
12. F-ÜHG visszanyerése, újrahasznosítása és ártalmatlanítása
18. § (1) Az F-ÜHG-t tartalmazó HR és MR szektor berendezései hűtőegységeinek hűtőköre esetében a visszanyerést kizárólag az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk (4) és (7) bekezdése szerinti képesítéssel rendelkező természetes személy végezheti képesített vállalkozás alkalmazottjaként.
(2) Minden más, F-ÜHG-t tartalmazó termék és berendezés esetén a visszanyerést az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint kell végezni, figyelemmel a 3. § (2)-(4) bekezdéseiben rögzített szervek által meghatározott egyéb rendelkezésekre.
(3) A visszanyerés és a visszanyert F-ÜHG kezelése, valamint ártalmatlanításra történő elszállítása során a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben, amennyiben a visszanyert anyag hulladéknak minősül, úgy a veszélyes hulladékok kezeléséről szóló rendeletben meghatározottak szerint kell eljárni.
(4) Minden olyan vállalkozás, amely az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerinti jelentéstételi kötelezettséggel bír a Bizottság felé, köteles az adatokat a Hatóság adatbázisába is feltölteni.
(5) Az e §-ban, valamint az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt kötelezettségek megszegése esetén a 23-25. §-ban meghatározottak alkalmazandóak.
13. A vállalkozások F-ÜHG-val kapcsolatos egyéb adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettsége
19. § (1) Valamennyi olyan vállalkozás, amely az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkében foglaltak szerinti jelentéstételi kötelezettséggel tartozik a Bizottság felé, köteles jelentését a Hatóság adatbázisába is feltölteni a jelentéstételi kötelezettség teljesítését követő 8 munkanapon belül.
(2) Az üzemeltető a 17. §-ban rögzített tevékenység végzése esetében gépkönyv és eseménynapló vezetési kötelezettségét a Hatóság adatbázisába való üzemeltetői és hűtőköri regisztrációval, valamint a hűtőkörhöz képesített vállalkozás hozzárendelésével teljesíti. Az üzemeltető köteles ellenőrizni a fenti dokumentumok vezetését.
(3) A képesített vállalkozás képesített alkalmazottja vezeti az üzemeltető hűtőkörén történt, képesítést igénylő beavatkozások – telepítés, javítás, szivárgásvizsgálat, F-ÜHG közeg feltöltés és lefejtés – adatbázisban rögzítendő jegyzőkönyveit, amely adatokat az adatbázisba is köteles feltölteni a vizsgálat elvégzését követő 8 munkanapon belül.
(4) A képesített vállalkozás nyilvántartást vezet a vásárolt, felhasznált, értékesített, visszanyert, újrahasznosított, regenerált, ártalmatlanított F-ÜHG-k típusonkénti és fajtánkénti mennyiségéről, amely adatokat az adatbázisba is köteles feltölteni 8 munkanapon belül.
(5) Az F-ÜHG közeget és helyszíni hűtőköri szerelést igénylő előretöltött készüléket kereskedelmi célú felhasználás keretében értékesítő regisztrált vállalkozás nyilvántartást vezet a vásárolt, eladott F-ÜHG közegek, készülékek típusonkénti mennyiségéről, továbbadás esetén a 22. §-ban rögzített tanúsítvány alkalmazásával az F-ÜHG közeget vásárló képesített vállalkozás nevéről és címéről, amely adatokat köteles vásárlás vagy értékesítést követő 8 munkanapon belül az adatbázisban is rögzíteni.
(6) Azon képesített vállalkozások és alkalmazott képesített természetes személyek részére, amelyek honvédségi alkalmazásokat érintő, F-ÜHG-kal kapcsolatos, e rendeletben és az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített tevékenységeket végeznek, az adott alkalmazás erre feljogosított képviselőjének „Felmentvény”-t kell kiállítania tevékenységenként.
(7) A felmentvénynek tartalmaznia kell a Hatóság adatbázisába való, az adott alkalmazáshoz kapcsolódó regisztrációs, jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettség alóli felmentést. Ez a felmentvény azonban nem mentesíti a honvédségi alkalmazás tulajdonosát, üzemeltetőjét az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kötelezettségek teljesítése alól. Kizárólag eseti jellegű felmentvény adható.
(8) Azon képesített vállalkozások és alkalmazott képesített természetes személyek, amelyek e rendeletben és az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített tevékenységet végeznek F-ÜHG tűzvédelmi célú felhasználásával, kén-hexafluorid felhasználásával, F-ÜHG oldószerként, habosító-anyagként, hajtógázként vagy egyéb célra történő felhasználásával, kötelesek a tevékenységük végzése keretében érintett valamennyi anyagról jelentést tenni a Hatóság felé a tevékenységet követő 8 munkanapon belül az adatbázisban való adatszolgáltatás útján, rögzítve az F-ÜHG típusát, tömegét, fajtáját és beszerzési forrását.
14. Gyártói, forgalomba helyezői felelősség
20. § (1) Az F-ÜHG-t tartalmazó F-ÜHG közeget és az azzal előre töltött berendezést gyártó, és azokat importáló (a továbbiakban együtt: forgalomba helyezők) 2015. június 11. napjától az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkében foglaltak szerint kötelesek eljárni az F-ÜHG-t tartalmazó berendezések és termékek gyártása és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek végzése során.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak teljesítése érdekében a forgalomba helyezők kötelesek a visszamaradt, visszanyert és tartályban tárolt F-ÜHG közeget, a tartályt, valamint az előre töltött készülékeket visszagyűjteni, vagy harmadik, arra megfelelő képesítéssel rendelkező vállalkozás által a visszagyűjtést biztosítani.
15. Üzemeltetői felelősség
21. § (1) A HR és MR szektorban az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint F-ÜHG-t, valamint az 1005/2009/EK parlamenti és tanácsi rendelet szerint ORLA-t tartalmazó vagy azzal működtetett alkalmazások üzemeltetői kötelesek:
a) megtenni minden, a polgári jog szerinti elvárható magatartás követelményeinek megfelelő óvintézkedést a véletlen és szándékos szivárgás megelőzése érdekében,
b) megtenni minden műszakilag és gazdaságilag megvalósítható intézkedést a szivárgás minimálisra csökkentése érdekében,
c) a szivárgás kijavítását követően legfeljebb egy hónapon belül gondoskodni a berendezés javítása sikerességének ellenőrzéséről megfelelő képesítéssel rendelkező vállalkozás igénybevételével,
d) gondoskodni az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében foglaltaknak megfelelően a szivárgásvizsgálat elvégzéséről, elvégeztetéséről, és ehhez kapcsolódóan annak 6. cikkében, az 1005/2009/EK parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikkében, valamint e rendelet 17. §-a és 19. §-a szerinti nyilvántartási kötelezettség teljesítéséről,
e) gondoskodni az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke és az 1005/2009/EK parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikke szerinti szivárgásészlelő rendszerek telepítéséről, üzemeltetéséről és azok ellenőrzéséről, felülvizsgálatáról,
f) gondoskodni arról, hogy az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (1) és (3) bekezdésében és az 1005/2009/EK parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített berendezések esetében a visszanyerést csak az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben és a jelen rendeletben meghatározott megfelelő képesített vállalkozás végezze,
g) gondoskodni a tulajdonát képező tartályban, készülékben tárolt F-ÜHG közeg felelős kezeléséről, ártalmatlanításáról,
h) gondoskodni a kötelező adminisztratív feladatok elvégzéséről, amelyet a tényadatoknak az adatbázisban való feltöltésével kell teljesíteni.
(2) Az üzemeltetővel szemben az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az 1005/2009/EK parlamenti és tanácsi rendeletben és az e rendeletben rögzített kötelezettségeinek megszegéséért, elmulasztásáért, nem vagy nem megfelelő teljesítéséért a 23-25. §-ban meghatározott szankciók alkalmazásának van helye.
(3) Az üzemeltető az e rendeletben meghatározott és más jogszabályokban szabályozott módon büntetőjogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősséggel tartozik tevékenységéért.
(4) Ha az üzemeltető kétséget kizáróan nem megállapítható, a felelősség – az ellenkező bizonyításáig – annak a létesítménynek vagy berendezésnek a mindenkori tulajdonosát és birtokosát (használóját) terheli egyetemlegesen.
(5) A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi a létesítmény vagy berendezés tényleges üzemeltetőjét, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli.
16. F-ÜHG forgalmazói és telepítői felelősség
22. § (1) Minden olyan forgalomba hozatalra jogosult vállalkozás, amely természetes vagy jogi személy végfelhasználó számára kereskedelmi célból értékesít nem hermetikusan zárt, hűtőköri szerelést igénylő, F-ÜHG-val előtöltött vagy azzal üzemelő HR szektorba tartozó terméket vagy berendezést, valamint az MR szektorba tartozó hűtőegységet, köteles a végfelhasználótól olyan eredeti, cégjegyzésszerűen kiállított tanúsítvány bemutatását kérni, amely hitelesen igazolja, hogy a tanúsítványt kiállító képesített vállalkozás vállal felelősséget a berendezések telepítésére. A tanúsítványt a végfelhasználó is köteles aláírásával ellátni.
(2)3 A tanúsítványt F-GÁZ ügyfélazonosítójának feltüntetésével a telepítést végző vállalkozás készíti el, amely annak kiállításával egyidejűleg az adatbázisban legalább a következő adatokat köteles regisztrálni az alkalmazásra nézve:
a) HR szektor esetén a telepítés helyszíne (helységnév és irányítószám, a főváros esetében a kerület megjelölésével),
b) MR szektor esetén az alvázszám,
c) HR és MR szektor esetén a tanúsítványt kiállító képesített vállalkozás megnevezése és székhelye.
(3)4 A végfelhasználó köteles a tanúsítványt az értékesítéskor a forgalomba hozatalra jogosult vállalkozás számára egy eredeti példányban átadni.
(4)5 A forgalmazó az értékesítéskor köteles az F-GÁZ ügyfélazonosító alatt található adatlapon tanúsítani, hogy az értékesítés megtörtént, és az adatbázisba feltölteni az értékesített termék vagy berendezés megnevezését, típusszámát, azonosítóját, a berendezésben megtalálható F-ÜHG típusát, tömegét kg-ban és széndioxid egyenértékben kifejezve, valamint fajtáját, ipari megnevezését, annak hiányában kémiai nevét.
(5)6 A telepítést követően a tanúsítványt kiállító képesített vállalkozás köteles az F-GÁZ ügyfélazonosító alatt található adatlapon tanúsítani, hogy a telepítés az adatlapon rögzített termékre nézve a telepítés helyén megtörtént.
(6) Az e §-ban előírt kötelezettségek megszegése esetén a 23-25. §-ban meghatározottak alkalmazandóak.
klímával kapcsolatos kérdések
A helyiség klimatizálásánál arról van szó, hogy a klímák energiát szállítanak egyik helyről a másikra, és ott leadják. Ha egy klímaberendezés hűt, akkor a helyiség levegőjéből hőt von ki, az úgynevezett párátlanítón és a hűtőkörön át kifelé továbbítja, és leadja.
Hűtő üzemmód
- Egy kompresszor beszívja a gázhalmazállapotú hűtőközeget, és addig sűríti, amíg a hőmérséklet erősen megemelkedik.
- A most forró, azonban még mindig gázhalmazállapotú hűtőközeget a továbbiakban a kompresszor az úgynevezett cseppfolyósítóhoz vagy másképpen kondenzátorhoz szivattyúzza tovább. A hűtőközeget ventilátor hűti le a külső levegő segítségével, amely így le tud csapódni, és újra folyékony halmazállapotúvá válhat.
- A folyékony hűtőközeg továbbra is nagy nyomás alatt áll, az expanziós szelepen keresztül kerül visszavezetésre a (beltéri készülékben levő) elpárologtatóba.
- A helyiség meleg levegőjét a készülék ventilátor segítségével beszívja, az elpárologtatón keresztülfújja, és az ezután lehűtött levegőt (= azt a levegőt, amelyből a hőt elvonta) ismét leadja a helyiségben. Itt történik a tulajdonképpeni „hidegelőállítás” – vagy inkább „hőelvonás”. A folyékony hűtőközeg elpárolog, ekkor az ehhez szükséges energiát (hőt) a helyiség meleg levegőjéből vonja el.
- Az elpárolgott, és így újra gázhalmazállapotú hűtőközeg a hűtőkörben tovább vándorol a kompresszorhoz, ahol az újra összesűríti.
Fűtő üzemmód
- A fűtő üzemmódban a hűtőkör megfordul; ekkor a készülék a külső levegőtől vonja el a hőt, és azt adja le újra a helyiségbe a beltéri készüléken.
Tévhit, hogy a klímaberendezés csak hűtésre szolgálhat. Már megjelentek a piacon azok a berendezések, amelyek -5 fokos külső hőmérséklet alatt is képesek fűteni a belső teret. Ezek az inverteres berendezések csak árammal működnek, nincs szükség gázra, vagy más fűtőanyagra. Ha télen csak klímával szeretnénk fűteni, akkor érdemesebb nagyobb teljesítményű berendezést választani. Természetesen segítünk ebben is!
A hatásfok közvetlen összehasonlító érték a felhasznált elektromos teljesítmény és a kapott fűtőteljesítmény / hűtőteljesítmény között.
A kompresszor (sűrítő) egy alkotóelem, amely gázok sűrítésére szolgál.
A szezonális hatásfok közvetlen összehasonlító érték a felhasznált elektromos teljesítmény és a kapott fűtőteljesítmény / hűtőteljesítmény között egy évre értelmezve.
A levegő-levegős hőszivattyú a kimeneti energia 75%-át megújuló forrásból kapja: a környező levegőből, amely megújuló és kifogyhatatlan. Természetesen a hőszivattyúk elektromos áramot is használnak a rendszer működtetéséhez, de ez az energia is létrehozható megújuló forrásokból (nap-, szél- és vízenergia, biomassza-energia). A hőszivattyú hatékonyágát fűtés esetén SCOP-értékkel (Seasonal Coefficient Of Performance (Szezonális teljesítmény mutató)), hűtés esetén SEER-értékkel (Seasonal Energy Efficiency Ratio (Szezonális energiahatékonysági mutató)) mérjük.
Rendkívül fontos, mert meghosszabbítja a klíma élettartamát, megőrzi a hatékonyságot és teljesítményt, illetve a karbantartás során végzett tisztítással kikerülnek a kórokozók a rendszerből. Fontos, hogy a karbantartást mindig szakemberrel végeztessük el!
Az gyakoriság függ a készülék típusától: ha csak hűtő klímáról van szó, akkor évente egyszer kell karbantartást végezni, ha hűtő-fűtő klímáról, akkor viszont évente kétszer javasolt elvégezni a műveleteket!
Komfort: Az inverter a komfortszint fokozásával többszörösen megéri az árát. Az inverterrel rendelkező légkondicionáló folyamatosan a helyiség hőmérsékletéhez igazítja a hűtési és fűtési teljesítményt, növelve ezáltal a komfortszintet. Az inverter lerövidíti a rendszer felfutási idejét, így a kívánt hőmérséklet gyorsabban elérhető. Amint a klímas a kívánt hőmérsékletet elérte, az inverter biztosítja annak folyamatos fenntartását.
Energiahatékonyság: Mivel az inverter figyeli és figyelembe veszi a külső hőmérsékletet, az energiafogyasztás 30%-kal csökken a hagyományos ki/be kapcsolós (nem inverteres) rendszerekhez képest!
Szezonális hatékonyság: Új energiahatékonysági címke
2013 januárjától a légkondicionáló rendszerekkel kapcsolatos energetikai adatok számítására az EU-ban eddig általános EER és COP helyett a szezonális hatékonyságon alapuló SEER és SCOP szabványt alkalmazzák. Az energiával kapcsolatos eszközökre vonatkozó (rövidítve ErP) irányelv módosításai pontosabb tájékoztatást fognak adni a fogyasztóknak a 12 kW-nál kisebb névleges teljesítményű légkondicionáló és hőszivattyúsrendszerek valós hatékonyságáról. Az új szabványt 2013. január 1-je és 2019. január 1-je között fokozatosan kell bevezetni az egyes termékkategóriákra, az alábbi ütemterv szerint:
2013. január 1.: A+++, A++, A+, A, B, C, D, E, F és G.
2015. január 1.: A+++, A++, A+, A, B, C, D, E és F.
2017. január 1.: A+++, A++, A+, A, B, C, D és E.
2019. január 1.: A+++, A++, A+, A, B, C és D.
Szezonális energiahatékonysági tényező (SEER) – Ez az érték a berendezés teljes
energiahatékonysági tényezője, amely a teljes hűtési szezonra vonatkozik. A tényező kiszámításához az éves hűtési igényt el kell osztani a hűtésre felhasznált éves áramfogyasztással. Szezonális teljesítmény együttható (SCOP) – Ez az érték a berendezés teljes teljesítmény együtthatója a teljes fűtési szezonra vonatkozóan (az SCOP értéke egy meghatározott fűtési szezonra vonatkozik). A tényező kiszámításához az éves referencia fűtési igényt el kell osztani a fűtésre felhasznált éves áramfogyasztással.
Szezonális hatékonyság: Új energiahatékonysági címke
2013 januárjától a légkondicionáló rendszerekkel kapcsolatos energetikai adatok számítására az EU-ban eddig általános EER és COP helyett a szezonális hatékonyságon alapuló SEER és SCOP szabványt alkalmazzák. Az energiával kapcsolatos eszközökre vonatkozó (rövidítve ErP) irányelv módosításai pontosabb tájékoztatást fognak adni a fogyasztóknak a 12 kW-nál kisebb névleges teljesítményű légkondicionáló és hőszivattyúsrendszerek valós hatékonyságáról. Az új szabványt 2013. január 1-je és 2019. január 1-je között fokozatosan kell bevezetni az egyes termékkategóriákra, az alábbi ütemterv szerint:
2013. január 1.: A+++, A++, A+, A, B, C, D, E, F és G.
2015. január 1.: A+++, A++, A+, A, B, C, D, E és F.
2017. január 1.: A+++, A++, A+, A, B, C, D és E.
2019. január 1.: A+++, A++, A+, A, B, C és D.
Szezonális energiahatékonysági tényező (SEER) – Ez az érték a berendezés teljes
energiahatékonysági tényezője, amely a teljes hűtési szezonra vonatkozik. A tényező
kiszámításához az éves hűtési igényt el kell osztani a hűtésre felhasznált éves
áramfogyasztással.
Szezonális teljesítmény együttható (SCOP) – Ez az érték a berendezés teljes teljesítmény
együtthatója a teljes fűtési szezonra vonatkozóan (az SCOP értéke egy meghatározott fűtési
szezonra vonatkozik). A tényező kiszámításához az éves referencia fűtési igényt el kell
osztani a fűtésre felhasznált éves áramfogyasztással.
A split klíma egy beltéri és egy kültéri egységből áll. A legelterjedtebb légkondicionáló berendezés.
A split klímák kivitelük szerint lehetnek:
- oldalfali
- konzol (parapet)
- kazettás
- Oldalfalra szerelhető
- kis helyet foglal
- Designos
- kazettás vagy zárt álmennyezet esetén alkalmazható
- drága klíma
- egyenletes hőmérséklet biztosítása
- blak alá vagy mennyezetre telepíthetjük
- jól beleillik a környezetbe
- halk
A klímaberendezések megbetegítenek…
Világos, hogy aki egész nap egy 17° C-ra beállított klímaberendezéssel fúvatja magára a levegőt, adott esetben meghűlhet. Ezért már a berendezés megtervezésekor figyelnek a helyes teljesítményméretre és az optimális felszerelési helyre, hogy elkerülhető legyen a huzat azokon a helyeken, ahol emberek tartózkodnak. A berendezés megfelelő beállítása és használata ugyancsak fontos tényező annak érdekében, hogy egy klímaberendezés valamennyi előnyét ki lehessen használni. A beállított hőmérséklet legalább 7° C-al legyen a külső hőmérséklet alatt. A jó közérzetet biztosító klímát nem egyedül a levegő hűtésével érik el, hanem azt nagyon erősen meghatározza a benti levegő párátlanítása is. A lamellákat lehetőleg úgy kell beszabályozni, hogy közvetlenül senkire ne áramoljon levegő, ill. akkor érnek el optimális eredményt, ha a kiáramló hűvös levegő kifúvása lehetőleg a mennyezet mentén történik.
A klímaberendezések baktériumokat szórnak…
A modern klímaberendezések, kiváló szűrőrendszerekkel és speciális öntisztító funkcióval felszereltek, így a baktériumoknak és csíráknak esélyük sincs megtelepedni a készülékekben.
A beszívott levegő tisztítása több lépésben történik, a készülékekbe modelltől függően különböző szűrőket szereltek be. A teljes hőcserélőt lefedő, durva műanyagszűrők, valamint a villamos működésű szűrők kollektorai egyszerűen szappanos vízzel tisztíthatók. Az öntisztító funkciót speciálisan abból a célból fejlesztették ki, hogy elkerüljék a készülék belsejében a túl nagy nedvesség miatti penészképződést. Belső ventilátor gondoskodik a hőcserélő teljes kiszárításáról, és így elveszi a baktériumoktól az életteret.
A klímaberendezések hangosak…
Lehetséges, hogy a piacon sok olyan klíma kapható, amely hangos, és ezért nagyon zavaró. A modern klímaberendezések fejlesztésénél a legnagyobb súlyt a működés alatti legkisebb zajokra fektetik.
A klímaberendezések sok áramot fogyasztanak…
Az inverteres klímaberendezések egyáltalán nem fogyasztanak sok áramot, mivel a készülékeket hőszivattyúként tervezték meg, és valamennyit áramtakarékos inverterrel szerelték fel. A nagy előny? Az inverterek pontosan a mindenkori szükségletnek megfelelően szabályozzák az áramellátást, csak annyi energiát termelnek, amennyi ténylegesen szükséges, és így nem pazarolnak áramot.
Példa:
Egy Super Daisekai 2,5 kW teljesítménnyel 5,12 EER (energiahatékonysági hányados) hatásfokot ér el! Ez azt jelenti, hogy 2,5 kW leadott hűtőteljesítmény mellett 500 watt (= 5 villanykörte) alatti elektromos teljesítmény szükséges.
Érték – hőszivattyú
- Az inverteres klíma-készülékeket hőszivattyúként tervezték meg, melyek a „hűtés” komfortja mellett speciálisan az átmeneti időszakokban gombnyomásra kedvező költségű fűtési kényelmet is kínálnak. Ennek során a levegőből nyerik ki az energiát.
Érték – párátlanítás
- A klímatizálás mindig kéz a kézben jár a levegő párátlanításával, mert egyes klímaberendezéseknél a párátlanító funkciót is kiválaszthatod. Ahelyett, hogy a közérzetednek gyakran kellemetlenül befolyásoló, fülledt levegővel kellene bajlódnod, tökéletes belső klímában érezheted jól magad egy klímaberendezéssel.
Vásárlással, szállítással, beüzemeléssel, szereléssel, áruhitellel kapcsolatos kérdések
Minden klímára igény esetén beüzemelést is vállalunk, a szerelés módjáról és időpontjáról és áráról a vásárlás előtt kérj információt árajánlatot.
A klíma beüzemelés áráról helyszíni felmérés után tudunk pontos árajánlatot adni!
Kérd ki szakemberünk véleményét, hívd a +36 20 318 3177 -es telefonszámot és szívesen megválaszoljuk minden klímával, beüzemeléssel, szereléssel, karbantartással és szállítással kapcsolatos kérdésedet.
Mindenben segítünk… Tel.: +36 20 318 3177
vagy info@klima-legkondi.hu
A klíma rendeléshez nem kell külön regisztrálnod, tedd kosárba a kiválasztott klímát és a megrendelés után minden esetben visszahívunk, hogy megbeszéljük a szállítás esetleg a beüzemelés részleteit.
Ha kiválasztottad a klímát, ami a leginkább megfelelő neked, akkor kattints a Kosárba rakom gombra. Ekkor kerül kosárba a kiválasztott termék. Természetesen több terméket is tudsz választani, kosárba tenni.
Miután megtöltötted a kosarad, a weblapunk jobb felső sarkában lévő kosár ikonra kattintva választhatsz, hogy megtekinted a kosarad tartalmát, vagy a Tovább a pénztárhoz gombra kattintva megadhatod a szállítási, számlázási adataidat és itt választhatod ki a fizetési módot, ami lehet előre utalás, utánvétes fizetés, bankkártyás fizetés vagy kedvezményes hitel konstrukció.
A klímát hitelre is megvásárolhatod!
Miután leadtad klíma rendelésedet, mi minden esetben visszahívunk és pontosítjuk a szállítás részleteit.
A megrendelt termékeket a futárszolgálat fogja eljuttatni hozzád.
Kérlek, olyan telefonszámot adj meg, amelyen a futár napközben elérhet.
A klíma érkezésére hétköznapokon, általában 8.00 és 18.00 óra között kell számítanod.
Amennyiben beüzemeléssel kéred a klímát és erre kértél árajánlatot, akkor a cégünk munkatársa vagy szerződött szerelő partnerünk fog érkezni, az előre egyeztetett időpontban és szereli be a klímádat.
Amennyiben megvásároltad a klímát, és nem kérsz előzetesen beüzemelésre ajánlatot, akkor a klímát szakképzett szerelőnek kell felszerelni a garanciális feltételeknek megfelelően.